2011. július 4., hétfő

Ajándékot kaptam

Időt. Egy egész vasárnapot. Rám figyelést. Ölelést. Szeretetet. Női csacsogást és mély beszélgetést. Anyagokat. Táskát.
Drága Barátnőm, Melinda elhívott hozzájuk egy egész napos varrásra, ahol ez a táska született. Melinda volt most a tanító, én a tanítvány. Amikor odaértem, már kikészítve vártak az anyagok. Szebbnél szebb, és én hosszú ideig nem is tudtam választani. A zöld kord kb. 1 éve várakozik itthon, hogy valami szülessen belőle, és végül ezt a virágos anyagot választottam hozzá. Javarészt én varrtam, de egy-egy "fogást", tűzést Melinda kezdett el, mutatott meg.
Most már tudom, hogy mi a közbélés, papír alapú és szövet alapú, milis varrás, centis varrás, tűzés. Eddig is csodáltam a táskavarrókat, de azok után, hogy egész nap szabtunk, vasaltunk, varrtunk, vasaltunk, tűztünk, vasaltunk, illesztettünk, varrtunk, vasaltunk, és így tovább, még jobban látom, mennyi munka és odafigyelés jár egy egyszerű táska megvarrásával is.









Szabásminta innen

Elégedett vagyok magammal. Első táskavarrás, első fogások, nem hibátlan, de szép. 
Nagyon nagy örömmel varrtam, és a fejemben már kész is a következő táska. :-)

Melinda! Itt is köszönök mindent! Természetesen köszönet illeti mindkettőnk Kedvesét, hiszen lehetővé tették, hogy egész nap, gyermekek nélkül varrhassunk. 

8 megjegyzés:

  1. Tenyleg nem gyozok ledobbenni. En is az Angelina taskat varrtam.;-)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép! Használd egészséggel!:)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm szépen! Örülök, hogy Nektek is tetszik! :-)

    VálaszTörlés
  4. Nézz be hozzám, kérlek! Vár rád ott valami! :-)

    VálaszTörlés