A bolha

Rákaptam. A bolházásra. Pontosabban a bolhapiacra járásra és kincsvadászatra. Évekkel ezelőtt is voltam egyszer-kétszer, de akkor még nem sikerült az ízét megérezni.
Most viszont annál inkább. Már csak pusztán a nézelődést is imádom. De amikor sikerül egy-egy nekem tetsző kincset lealkudni, nagyon jó áron, kifejezetten olcsón megvenni, hát az fantasztikus érzés. Vettem már pár könyvet, pénztárcákat

 a csatja miatt,

lányoknak játékot, főleg a babakonyhába apróságokat, horgolt terítőket és ezt a 

helyes vajtartót, amiben nem vajat tartok, hanem szezámsót.

 Éééééés ezt a varrógépet:

Szabadkaros, hímez, ikertűs, és olyan varrásokat tud, amikre mostanság vágytam, 

de az első "szerelmem" nem tudja.

Ez a legnagyobb szépséghibája, ezt nem tudtam sehogy sem leszedni. Egyébként tökéletes, gyönyörű, alig van rajta egy-két apróbb kopás, pedig korából adódóan akár ütött-kopott is lehetne.

Barátnőmmel együtt indultunk a kincsvadászatra, és mondta, hogy kicsit később találkozni fog az egyik aukciós oldal varrógép-gurujával, mert hoz neki egy gépet. Már elég sok apró, de szép és/vagy hasznos holmit begyűjtöttünk, amikor megláttam ezt a gépet. A szívem nagyot dobbant és éreztem, hogy itt történni fog valami. Történt is. Beleszerettem ebbe a gépbe. Anélkül, hogy az előzőhöz hűtlen lennék. Mindkettőt nagyon szeretem. 6000 Ft-ért hoztam el úgy, hogy ki sem próbáltam.

Fél óra múlva találkoztunk a varrógép-guruval, akit gyorsan megkértem, hogy vessen egy pillantást a szerzeményemre. Izgatottan vártam, hogy mit fog rá mondani, de miután többször is megjegyezte, hogy ha én nem kérném, akkor ő szívesen átvenné, megnyugodtam. Arra a kérdésemre, hogy mennyit adott volna érte (nem mondtam meg előre, hogy én mennyiért vettem), azt mondta, 6000-ért többet biztosan nem. Ez is igazolt, hogy jó vásárt csináltam. 

Hazahoztam a Kicsikét (rendesen van súlya, hiszen 99%-ban vasból van) és egész nap fülig ért a szám. Félve mertem kipróbálni, nehogy csalódjak és ne működjön. Legnagyobb örömömre tökéletesen működik. Kellett rajta kicsit állítanunk, és eltartott az is, míg rájöttem, mi, micsoda. Nagyon jó kézikönyv van hozzá, de időbe telik, amíg a gugli és barátok segítségével lefordítom. 

Megtisztogattam, letörölgettem, már csak egy kis olajozásra, majd a bevetésre vár. 

Ez a lámpa

már elég régóta megvan. Barátainktól kaptuk, mégpedig úgy, hogy örömmel újságolták, mi mindent találtak a bolhapiacon, többek között ezt a lámpát is. Vicceskedve mondtuk, hogy nem is igazán illik az ő lakásukba, nálunk sokkal jobban mutatna. Hát nekünk ajándékozták. Azt hittük, nem is működik, gyertyákat terveztünk a körték helyére, de ez mindig elmaradt. Hosszú ideig a kerti kiülőnknél díszelgett, de a napokban bekerült a lakásba. Még mindig gyertyákban gondolkodtunk, amikor kezünkbe akadt egy beleillő villanykörte. S lőn világosság! Gyorsan vettünk is bele még olyan körtéket és beüzemeltük. Imádom! Nekem nagyon tetszik! Szerintem csodaszép!