Bence manóját Dörgicsei tartózkodásunk alatt készítettem. Dörgicsén mentorunknál vendégeskedtünk, aki egyben az euritmia tanárunk is. Hogy mi is az euritmia? Arról lesz egy külön bejegyzés.
Míg készült a manó, addig Kedvesem Georgina házának lábazatát javította és jó ezermesterhez méltóan elvégzett még egy-két apróbb munkát. Közben nagyon sokat beszélgettünk, nem is tudom, ki örült jobban? Georgina a szép lábazatnak és az elvégzett munkáknak, vagy mi a lelki-szellemi feltöltődésnek.
Georginának nagyon megtetszett Bence manója és persze nálunk volt Janka babája és Luca manója is. Megkért, hogy készítsek Neki is egy manót. Akkor történt meg az először, hogy nem a gyermekeimnek, hanem „idegennek” kellett varrnom. Ne mondjam, hogy mennyire izgultam és az sem titok, hogy korántsem voltam annyira elégedett az eredménnyel. Dörgicséről Kapolcson (amit nagyon élveztem) keresztül Hévízre mentünk nyaralni, és ott készült el narancssárga kockás nadrágos zöld manólány. Mert Georgina zöldet kért. Hazafelé adtam át Neki a manót. Nagyon örült neki és máris kért még kettőt. Én pedig ettől voltam boldog. Ezért született meg a lila kockás nadrágos és a szőke zöld manólány is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése